HTML

Nanotechnológia blog

Minden, ami nano - könnyedén, elfogultan, fizikus szemmel.

Innen nanóztok ti

Locations of visitors to this page

Felhasználási feltételek

Creative Commons Licenc

További olvasnivaló

GA

Lenn bőven van hely

2009.06.16. 23:37 AttoFemto

Forrás: cornell.edu

Idén decemberben lesz ötven éve, hogy Richard P. Feynman (itt balra) az Amerikai Fizikai Társulat éves találkozóján megtartotta híres előadását "There's Plenty of Room at the Bottom" ("Lenn bőven van hely") címmel. Ekkortól szokás számlálni a nanotechnológia gyorsan pergő esztendeit, és ezzel a beszéddel érdemelte ki Feynman a »nanotechnológia atyja« titulust is, jóllehet életében talán senki sem nevezte így. Hogy miről is beszélt pontosan? Hallgassuk meg őt magát!

 "Amiről beszélni akarok, az a kicsi méretű tárgyak kezelésének és irányításának problémája.

 Mihelyt ezt a témát megemlítem, az emberek rögtön a miniatürizálásról kezdenek beszélni, és hogy az manapság mennyire előrehaladt már. Beszélnek olyan elektromos motorokról, amelyeknek mérete akkora, mint a kisujjam körme. És van a piacon egy olyan szerkezet, amellyel a miatyánkot egy gombostű fejére lehet ráírni. Ez azonban mind semmi; ez a legprimitívebb, döcögő lépés [...]

Miért ne tudnánk az Encyclopaedia Britannica teljes 24 kötetének tartalmát ráírni egy gombostű fejére?"

 

 Ezek után Feynman meggyőzően érvel amellett, hogy az Encyclopaedia Britannica gombostűfejre való gravírozásához "csupán" a lineáris méretek 25000-szeres csökkentésére van szükség. Potomság, vélhetné bárki, Feynman azonban gondosabb, és megbecsüli, hogy egy pont a miniatürizált  Encyclopaedia "lapjain" még mindig nagyjából 30 atomnyi átmérőjű lenne, szó nincs tehát arról, hogy az anyag eredendő, atomos "rücskössége" utunkat állná. A jó öreg Richard aztán elmorfondírozik azon, hogy bár még nem ismert olyan módszer, mellyel írni tudnánk ekkora méretben, ha valaki a kezünkbe nyomna egy ilyen méretű Encyclopaedia-t, olvasgatni már tudnánk (emlékeztetőül: 1959-et írunk). 

Ehelyütt érdemes megjegyezni, hogy az atomokkal való graffitizés nagyon megragadta a fizikusok fantáziáját: az itt látható vállalati logót nikkel felületen 35 xenonatom felhasználásával alkották 1990-ben az  IBM Almaden laborjában. Hogy hogyan tudták ezt véghezvinni? Nos, ez majd egy másik poszt témája lesz.

Forrás: almaden.ibm.com

Persze Feynman nem Feynman lenne, ha nem gondolná tovább a miniatürizálásban rejlő lehetőségeket. Kicsit elszöszmötöl az elektronmikroszkóp felbontásának esetleges megjavításával majd rátér a számítógépek problémájára.

 

 

"Nem tudom, hogy ezt kis méretarányban hogyan lehetne praktikusan megoldani, de azt tudom, hogy a számítógépek igen nagyok, szobákat töltenek meg. Miért nem készítjük azokat igen kicsire, kevés huzallal, kis elemekből — és itt »kicsin« igazán kicsit értek. Például, a huzalok átmérője legyen 10 vagy 100 atomnyi, és az áramkörök átmérője legyen néhány ezer angström."

 

Forrás: engadget.com

Úgy van, ezt is eltalálta. A mai 32 nm-es technológiával készülő memória chipekben 32 nanométer, vagyis 320 angström a fél osztásköz (half-pitch) az egyes áramköri elemek között. Hogy pontosan mekkorák ebben a tranzisztorok és mekkora a vezetékek átmérője, azt nem tudom, de gondolom, hogy a fent megadott méretektől olyan nagyon azért nem térnek el. 

 Tudtommal ő volt az első, aki (barátjára, Albert R. Hibbs-re hivatkozva) nyilvánosan felvetette annak a lehetőségét, hogy a miniatürizálás egy kellően fejlett szintjén az ember egyszerűen "lenyelheti az orvosát":

"[...] érdekes megoldás lenne, ha a sebészt le lehetne nyelni. Bejuttatnánk a mechanikus sebészt a véredényekbe (erekbe), és az elmenne a szívbe körülnézni. [...] Más kisebb gépeket folyamatosan be lehetne juttatni a szervezetbe, hogy azok kisegítsék a nem megfelelően működő szervet."

Gépekkel a véráramban! Hát ez valódi Fantasztikus Utazás volna! Ez utóbbi felvetésével egyébként elhagyjuk az azóta megvalósult ötletek körét, s belépünk az óhajtott dolgok birodalmába

Mennyi megvalósult ötlet! Ennél jobb átlagot talán csak Jules Verne - aki nekünk már mindig is Gyula marad - tudna felmutatni. Esetleg még Stanisław Lem jöhet szóba. De most nem technikatörténetet írunk, hanem azt tekintjük át, hogy mi-minden nőtt ki azóta a dicsőséges összemenés eszméjéből. Lesz dolgunk bőven.

 Feyman egyébként az előadása végén 1000$ jutalmat ajánlott fel annak, aki elsőként kicsinyít le egy könyvoldalt 1/25000-ére úgy, hogy a szöveget elektronmikroszkóppal el lehet olvasni. 1985-ben kellett kifizetnie a díjat egy bizonyos Tom Newmannek.

Feynman szavait Dr. ILL MÁRTON fordításában idéztük.

Szólj hozzá!

Címkék: feynman

A bejegyzés trackback címe:

https://nanotechnologia.blog.hu/api/trackback/id/tr511190007

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása