Nanotechnológia blog - Utolsó kommentek
blfr5@https://blog.hu
©2024 blog.hu
https://nanotechnologia.blog.hu/2009/09/23/a_verunkben_van_nanorobotok_a_gyogyitasban/full_commentlist/1#c10916997
Válasz erre: A vérünkben van - nanorobotok a gyógyításban
2010-09-05T00:56:17+02:00
2010-09-05T00:56:17+02:00
Atty78
http://blog.hu/user/503906
@Mikron: Szia!<br />
A nanobotok tekintetében a megoldást egy emberi felügyelt alatt lévő számítógépes irányítás alatt levő nanorobot jelenti,mely egyszerre képes méréseket végezni,mintát venni, illetve Röntgen,mikroskópikus és valós idejü felvételt küldeni a gazdagépre. Mivel az analisist elsősorban nem a nanobot,hanem a felügyeletével megbízott szakember végzi,bár ez nem azt jelenti,hogy a nanobot nem képes analitikát készíteni az emberi felügyelet e tekintetben elengedhetetlen! Ezt ahhoz tudnám hasonlítani,legalábbis viselkedés tekintetében mindenképp!-mint egy hangyakirálynő- ez vezérli a többi nanorobotot.<br />
Mivel kisérleti stádiumban van, elngedhetetlen a körültekintő használata!<br />
A kisérletek egyértelműen igazolták,98% biztonsággal lokalizálják a hibás sejteket és gyorsan,hatékonyan dolgoznak,de biztonsági okból szükségét láttuk egy központi interfész segítségével üzemenkívül helyezhetővé tételüket, miközben a központi nanobot használaton kivül van, és egy önmegsemmisítő mechanizmussal! Erre többek közt azért volt szükség,mert az emberi felügyelet korlátolt. -Ember és gép együttes tevékenységének köszönhető a jó statisztika a lokalizálásban,s felügyelet nélkül hagyni nem célszerű a komplikációk miatt!<br />
Az önmegsemisítő ötletét, egy 2007. okt-ben félresikerült kisérlet adta! -Mivel bio-organikus szenzorral és egy sor különféle receptorokkal láttuk el ( a "hibás" sejtek más hőkibocsátásal viseltetnek,ezáltal más a biomágnesesség stb.)...<br />
Meg figyelni kívántuk viselkedésüket gyógyult alanyok szöveteiben, sejtkörnyezetében, egyéb stb. <br />
(szervezetében), <br />
Két dolog állapítható meg:-Tevékenységük közben ha kevesen vannak pillanatok alatt rekonstruálnak másikakat növelve számukat,anélkül,hogy erre programozva lettek volna. Ez később kiderült, annak tudható be,hogy az internet is hasonló mágneses interferencia,mint a biománesesség a testben,s mivel bio-organikus szenzorral rendelkezik,könnyedén létesít hálozatot egyébb periféria nélkül,külső szervereket használva háttértárolóként,s pillanatok alatt fejleszti magukat.<br />
-Másik egtverő probléma,hogy mikor a "táplálék" elfogy mást keresnek, s szinte mindent képesk megsemmisíteni kvantumsecundum alatt!<br />
Méretüket tekintve sem lokalizálni,sem megsemmisíteni őket, miután elszabadultak,s önállósodtak!<br />
Mondanom sem kell,a hadsereg is hamar fefigyelt a dologra és ez év Jan.11-ig bezsüntette a kisérleteket!!!-De, mint mindig, most is győzött a bürokrácia és az emberi kiváncsiság és hülyeség!<br />
Mást tulajdonítva neki,mint mi az elején nemes céloktól vezérelve!<br />
Ez egyuttal választ is ad egy másik bejegyzésre,miért nem maradhat dolguk végeztével a szervezetben!!!!<br />
Az önmegsemmisítő gondoskodik erről,miután természetes uton kivállasztódik.<br />
<br />
Üdv.: Atty78
https://nanotechnologia.blog.hu/2009/09/10/friss_es_forro_schrodinger_virusa/full_commentlist/1#c10145765
Válasz erre: Friss és forró: Schrödinger vírusa
2010-06-13T16:44:30+02:00
2010-06-13T16:44:30+02:00
n1kk
http://blog.hu/user/465994
<a rel="nofollow" href="http://www.youtube.com/watch?v=F3viANPhfD0&feature=channel">www.youtube.com/watch?v=F3viANPhfD0&feature=channel</a><br />
<br />
Lecture 7 | Quantum Entanglements, Part 1 (Stanford)<br />
0:41:20<br />
<br />
a macska nincs elo es holt allapotban<br />
<br />
termeszetesen
https://nanotechnologia.blog.hu/2009/09/23/a_verunkben_van_nanorobotok_a_gyogyitasban/full_commentlist/1#c7726539
Válasz erre: A vérünkben van - nanorobotok a gyógyításban
2009-11-19T22:19:23+01:00
2009-11-19T22:19:23+01:00
Mikron
http://blog.hu/user/310509
ez a 3. pont nagyon izgalmasnak hangzik
https://nanotechnologia.blog.hu/2009/09/23/a_verunkben_van_nanorobotok_a_gyogyitasban/full_commentlist/1#c7718428
Válasz erre: A vérünkben van - nanorobotok a gyógyításban
2009-11-19T11:34:53+01:00
2009-11-19T11:34:53+01:00
Bandee
http://blog.hu/user/37049
Sziasztok!<br />
<br />
Én nanotechnológiával - pontosabban nanomedicinával foglalkozom, ráadásul pont daganatterápia vonalon. Néhány megjegyzés:<br />
<br />
1. A daganatidentifikálás, elkülönítés sejtszinten valóban probléma, szövetszinten azonban vannak lehetőégek. Van egy úgynevezett EPR (Enhanced Permeability and Retention) nevű jelenség (ez önmagában megérne egy posztot kedves bloggazda :) ) ami nagyjából annyit jelent hogy a daganatban levő erek károsodottak, a bennük levő sejtes "burkolat", az endothel fenesztrált, lukacsos, a sejtek közti kapcsolatok fellazultak. A agana belsejében levő, a szövetközti folyadék limphatikus elvezetése is károsodott, azaz "pang". Így egy bizonyos mérettartományban makromolekulák (vagy nanohordozók) specifikusan feldúsulhatnak a daganatban, és azok ott is maradnak. <br />
<br />
2. Mindehhez nem kellenek nanorobotok, elegendőek nano mérettartományba eső (20-200nm) nanohordozók (liposzómák, különböző átmenetifém-kristályok, biodegradábilis biokompatibilis polimerek stb) amelyekhez indenféle furmányos molekula kapcsolható, fluoreszcens jelzőanyagtól az aktív célzást segítő receptorokig.<br />
<br />
3. A nanorobotikának 2 útja van, az egyik a definitív "robot", fullerénszármazékokból, karbon-nanocsövekből épített mozgó "gép". Ennek a mikrosebészeten kívül azonban más valós értelme még nincs. A másik izgalmasabb, a "biorobot" út, azaz mesterséges minimálsejteket építeni. Liposzómákat látni el bakteriális motorokkal, flagellumokkal, benne kis géncsendesítő RNS-el, esetleg kisebb géneket tartalmazó operonokkal, az irányítást elősegítő pozitív kemotaxist végző minimásis jelutakkal. De ez is még a jövő útja.<br />
Ez nem az én blogom, úgyhogy ennyi, de a bloggazdának link: <br />
<br />
<a rel="nofollow" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Enhanced_permeability_and_retention_effect">en.wikipedia.org/wiki/Enhanced_permeability_and_retention_effect</a><br />
<br />
Ha akarod küldök szakirodalmat!<br />
<br />
Üdv, és jó blogolást!<br />
<br />
Bandee
https://nanotechnologia.blog.hu/2009/07/23/abakusz_nagyfiuknak_a_kvantumszamitogep_i/full_commentlist/1#c7484616
Válasz erre: Abakusz nagyfiúknak - a kvantumszámítógép 1.
2009-10-27T23:11:10+01:00
2009-10-27T23:11:10+01:00
AttoFemto
http://blog.hu/user/134765
<a href="http://nanotechnologia.blog.hu/2009/07/23/abakusz_nagyfiuknak_a_kvantumszamitogep_i?fullcommentlist=1#c7452358" class="reply_nick_2409" onclick="javascript:if ( typeof followCommentReply != 'undefined' ) return followCommentReply( 7452358 );">@Tgr</a>: Vagyis összefoglalva: jelenleg klasszikusan a szoftver, kvantumosan a hardver hiányzik a hatékony faktorizáláshoz. <br />
<br />
Nekem is úgy tűnik, hogy a Shor-algoritmuson kívül feltűnően szűkében vagyunk használható kvantumalgoritmusoknak. Emlegetni szokták még az általad is idézett adatbázisbeli keresés algoritmusát (Grover-algoritmus), de az valóban csak mérsékelt előrelépés: gyök-N-el skáláz a klasszikus N-el szemben.<br />
<br />
Valóban inkább arról lehet szó, hogy a kódtörés jó hívószó volt az alternatív támogatási formákért (ld. DARPA) vívott küzdelemben. Ne nehezteljünk ezért. A poszt folytatásában írtam, hogy "qbitek ürügyén kutatók a kvantummechanika alapvető kérdéseit feszegetik. Ezekre a kutatásokra a kvantumszámítógép ígérete nélkül a kutya sem adna egy fityinget sem."
https://nanotechnologia.blog.hu/2009/07/23/abakusz_nagyfiuknak_a_kvantumszamitogep_i/full_commentlist/1#c7452358
Válasz erre: Abakusz nagyfiúknak - a kvantumszámítógép 1.
2009-10-24T14:01:39+02:00
2009-10-24T14:01:39+02:00
Tgr
http://blog.hu/user/2409
<a href="http://nanotechnologia.blog.hu/2009/07/23/abakusz_nagyfiuknak_a_kvantumszamitogep_i?fullcommentlist=1#c7275976" class="reply_nick_134765" onclick="javascript:if ( typeof followCommentReply != 'undefined' ) return followCommentReply( 7275976 );">@AttoFemto</a>: a kulcsszó itt a jelenlegi. Nem ismerünk olyan hagyományos algoritmust, ami polinomiális időben faktorizál, de nincs alapunk azt mondani, hogy soha nem is fogunk. A titkosítások így is sorra dőlnek meg, ahogy újabb és újabb, a korábbiaknál hatékonyabb algoritmusokat találnak. És a polinomális faktorizáció még csak nem is okozna olyan felfordulást, mint mondjuk egy NP-teljes probléma polinomiális megoldása; nem változtatná meg alapjaiban a bonyolultságelméletet.<br />
<br />
Van olyan kvantumalgoritmus, ami bizonyíthatóan gyorsabb, mint bármilyen klasszikus megfelelője (Grover-algoritmus), de a gyorsulás csak polinomiális; megfelelő orákulumra olyan is van, ahol bizonyítható az exponenciális gyorsulás (Deutsch-Józsa-algoritmus), de annak meg a gyakorlatban nem nagyon van jelentősége.
https://nanotechnologia.blog.hu/2009/09/23/a_verunkben_van_nanorobotok_a_gyogyitasban/full_commentlist/1#c7439731
Válasz erre: A vérünkben van - nanorobotok a gyógyításban
2009-10-22T16:15:39+02:00
2009-10-22T16:15:39+02:00
AttoFemto
http://blog.hu/user/134765
<a href="http://nanotechnologia.blog.hu/2009/09/23/a_verunkben_van_nanorobotok_a_gyogyitasban?fullcommentlist=1#c7438175" class="reply_nick_310509" onclick="javascript:if ( typeof followCommentReply != 'undefined' ) return followCommentReply( 7438175 );">@Mikron</a>: Köszönöm a javítást. Az érveid felől nézve valóban nem túl logikus, amit írtam. <br />
<br />
A linket rögtön megnézem.
https://nanotechnologia.blog.hu/2009/09/23/a_verunkben_van_nanorobotok_a_gyogyitasban/full_commentlist/1#c7438303
Válasz erre: A vérünkben van - nanorobotok a gyógyításban
2009-10-22T14:08:02+02:00
2009-10-22T14:08:02+02:00
Mikron
http://blog.hu/user/310509
hopp, kimaradt:<br />
ha már nanotechnológia a rákgyógyításban, akkor inkább ez lehet egy érdekes lehetőség:<br />
<br />
<a rel="nofollow" href="http://www.eurekalert.org/pub_releases/2009-10/tum-sbc102109.php">www.eurekalert.org/pub_releases/2009-10/tum-sbc102109.php</a><br />
<br />
mikrocsipekkel lehet majd nemsokára tesztelni, hogy egy-egy rákgyógyszer mennyire hatékony egy konkrét beteg egy konkrét tumora ellen.
https://nanotechnologia.blog.hu/2009/09/23/a_verunkben_van_nanorobotok_a_gyogyitasban/full_commentlist/1#c7438175
Válasz erre: A vérünkben van - nanorobotok a gyógyításban
2009-10-22T13:57:56+02:00
2009-10-22T13:57:56+02:00
Mikron
http://blog.hu/user/310509
Részben gyógyszerekkel is foglalkozom, és bár nekem meg a nanotechnológiáról nincs sok fogalmam, mégis úgy gondolom, hogy nem fogunk rákellenes nanorobotokat használni.<br />
<br />
A rák elleni kűzdelemben ugyanis a fő probléma a rákos sejtek felismerése. Ezek a sejtek számtalan trükkös, kifinomult megoldással az egészséges sejteket utánozzák, illetve igyekeznek elrejteni, hogy belülről nem egészségesek. Ezért az immunrendszer sem ismeri fel és pusztítja el őket, illetve ugyanezen okból gyógyszerekkel is nehéz a ráksejteket célba venni. Hiába fejlesztünk ki egy új kezelést, az szinte minden sejtet meg fog támadni, hiszen a rákos sejtek olyan nehezen különíthetők el az egészségesektől.<br />
<br />
Tehát, ha a nanorobotok képesek lennének specifikusan a ráksejteket felismerni, akkor ahhoz egy nagyon frappáns felismerőszerkezettel kellene rendelkezniük. Ha viszont ismernénk ilyen pontos felismerőszerkezetet (konkrétan valamilyen molekulát ami csak ráksejtekhez kötődik), akkor pofonegyszerű lenne ezt a felismerő molekulát egy sejtölő molekulához kötni, és az így készített anyagot a betegbe juttatni.<br />
<br />
Ez a hibridmolekula a betegben a ráksejtekhez kötődne a felismerő felével, a sejtölő felével pedig elpusztítaná a célpontot. <br />
<br />
Maga a módszer rutinszerűen alkalmazott a gyógyszerkutatásban, de a gond az, hogy nem tudjuk felismerni rendesen a rákos sejteket, tehát ennek a képzeletbeli gyógyszernek a felismerő fele hiányzik.<br />
<br />
Ha viszont ismernénk ilyen ráksejt felismerő molekulát, akkor felesleges lenne egy egész bonyolult robotot körétervezni, egyszerűen egy sejtpusztító molekula hozzákötésével kész lenne egy remek rákellenes gyógyszer.<br />
<br />
Szerintem tehát emiatt nem fogunk soha nanorobotokat a rákgyógyításban alkalmazni, de ez csak az én feltételezésem, majd nálam okosabb emberek kijavítanak.
https://nanotechnologia.blog.hu/2009/08/28/nanokezben_nanofegyver_a_nanoke_a_vilag/full_commentlist/1#c7317202
Válasz erre: Nanokézben nanofegyver - a nanóké a világ!
2009-10-09T17:23:09+02:00
2009-10-09T17:23:09+02:00
AttoFemto
http://blog.hu/user/134765
<a href="http://nanotechnologia.blog.hu/2009/08/28/nanokezben_nanofegyver_a_nanoke_a_vilag?fullcommentlist=1#c7313475" class="reply_nick_325288" onclick="javascript:if ( typeof followCommentReply != 'undefined' ) return followCommentReply( 7313475 );">@Nyaligátor</a>: Új technológia, új veszélyek. Csak ennyit akartam mondani. Nyilván nem mondhatunk le az új technológiákról a potenciális katasztrófák miatt, ebben teljesen igazad van. Utolsó mondatodat kicsit kiábrándultnak érzem, ennyire talán nem sötét a kép.
https://nanotechnologia.blog.hu/2009/08/28/nanokezben_nanofegyver_a_nanoke_a_vilag/full_commentlist/1#c7313475
Válasz erre: Nanokézben nanofegyver - a nanóké a világ!
2009-10-09T12:30:39+02:00
2009-10-09T12:30:39+02:00
Nyaligátor
http://blog.hu/user/325288
Na de ebben hol a baj? Az ember fél az újtól, az egy dolog, de akkor meg nem lesz fejlődés. Kell, minél több. A gépekben lehet bízni, az emberekben nem.
https://nanotechnologia.blog.hu/2009/07/23/abakusz_nagyfiuknak_a_kvantumszamitogep_i/full_commentlist/1#c7277772
Válasz erre: Abakusz nagyfiúknak - a kvantumszámítógép 1.
2009-10-06T07:37:22+02:00
2009-10-06T07:37:22+02:00
wuang
http://blog.hu/user/334934
Az egy foton két polarizátor esetben ha forgatjuk az egyik polarizátort, akkor a másikon fényerőváltozás jön létre. Ha az EPR eset terjesen megegyezne az előbbivel, akkor ott is ugyen ennek kellene történnie. <br />
Mi lehet a külömbség? Az egyik ok, hogy a csatolt párok ritkák. (aspect pdf 20/34) Másodpercenként 40 millió/s fotonnál párhuzamos polarizátor állásnál a közös detektálás 100 fotonpár/s . Ez nagyon kicsi, nem észlelhető közvetlen fényerőváltozás,<br />
<br />
Az egyedi fotonok áthaladása a polarizátorokon teljesen véletlenszerű. Tehát az egyik oldali mérés nem közvetlenül a másik foton mérését befolyásolja, csak a mérés valószínűségét.<br />
<br />
Az utolsó ok talán az igazi ok. Nem biztos, hogy mindig a jobbra haladó foton az antifoton. Ez azt eredményezheti, hogy két egyfotonos esetet kell összekeverni, ami teljesen megakadályozhatja a jelküldést. Hiszen az egyedi fotonokról mi nem tudjuk, hogy anifoton vagy nem, mivel azok megkülönböztethetetlenek. Emiatt sohase tudhatjuk biztosra, hogy most az adott fotonnal mi küldtünk jelet a másik oldara, vagy onnan jött a jel.
https://nanotechnologia.blog.hu/2009/07/23/abakusz_nagyfiuknak_a_kvantumszamitogep_i/full_commentlist/1#c7276040
Válasz erre: Abakusz nagyfiúknak - a kvantumszámítógép 1.
2009-10-05T21:56:52+02:00
2009-10-05T21:56:52+02:00
AttoFemto
http://blog.hu/user/134765
<a href="http://nanotechnologia.blog.hu/2009/07/23/abakusz_nagyfiuknak_a_kvantumszamitogep_i?fullcommentlist=1#c7275630" class="reply_nick_2409" onclick="javascript:if ( typeof followCommentReply != 'undefined' ) return followCommentReply( 7275630 );">@Tgr</a>: Még egy dolog eszembe jutott: a tágan értelmezett kvantumszámítógép fogalomba belefér az is, mikor pl. optikailag csapdázott ultrahideg atomokkal valósítanak meg modellrendszereket. Klasszikus példa: <a rel="nofollow" href="http://www.nature.com/nature/journal/v415/n6867/full/415039a.html">www.nature.com/nature/journal/v415/n6867/full/415039a.html</a><br />
<br />
Mellesleg ez a fajta „szimuláció” közelebb is áll a kvantumszámítógép eredeti, Feynman-féle értelmezéséhez.
https://nanotechnologia.blog.hu/2009/07/23/abakusz_nagyfiuknak_a_kvantumszamitogep_i/full_commentlist/1#c7275976
Válasz erre: Abakusz nagyfiúknak - a kvantumszámítógép 1.
2009-10-05T21:49:27+02:00
2009-10-05T21:49:27+02:00
AttoFemto
http://blog.hu/user/134765
<a href="http://nanotechnologia.blog.hu/2009/07/23/abakusz_nagyfiuknak_a_kvantumszamitogep_i?fullcommentlist=1#c7275630" class="reply_nick_2409" onclick="javascript:if ( typeof followCommentReply != 'undefined' ) return followCommentReply( 7275630 );">@Tgr</a>: Köszönöm a pontosítást, valóban szerencsésebb lett volna a két alrendszer viszonyáról beszélni. <br />
<br />
A no communication theorem (van ennek valami szép magyar neve?) azért a tiednél kicsit gyengébb állítást fogalmaz meg: az ilyesfajta manipulálást nem lehet információ közvetítésére felhasználni. Az EPR paradoxon egyik feloldása a lokális realitás kritériumának feladása: ebben az esetben változhat a másik részrendszer állapota, hiszen az nem lokális entitás.<br />
<br />
A P=NP-hez nem tudok hozzászólni, de faktorizálásban -a jelenlegi algoritmusok ismeretében- egyértelműen a kvantumszámítógép győzne. Mellesleg az adiabatikus kvantumszámítógép esetén hogyan illik bele a kimenetek közötti interferencián alapuló képbe? <br />
<br />
<a href="http://nanotechnologia.blog.hu/2009/07/23/abakusz_nagyfiuknak_a_kvantumszamitogep_i?fullcommentlist=1#c7275630" class="reply_nick_2409" onclick="javascript:if ( typeof followCommentReply != 'undefined' ) return followCommentReply( 7275630 );">@Tgr</a>: @wuang: Arra számítottam, hogy a blogot majd érdeklődő laikusok olvassák, erre épp az ellenkezője történik. :-)
https://nanotechnologia.blog.hu/2009/07/23/abakusz_nagyfiuknak_a_kvantumszamitogep_i/full_commentlist/1#c7275630
Válasz erre: Abakusz nagyfiúknak - a kvantumszámítógép 1.
2009-10-05T21:16:37+02:00
2009-10-05T21:16:37+02:00
Tgr
http://blog.hu/user/2409
"Ugyanez az összefonódottság adja a kvantumszámítógép hihetetlen fölényét klasszikus társa felett: a kvantumszámítógépben a qbitek összefonódott állapotban vannak. Ha egyiken műveletet végzek, a többi állapota is megváltozik."<br />
<br />
Egy rendszer állapotát nem változtathatod meg egy tőle térszerűen szeparált másik rendszer manipulációjával, csak a két rendszer viszonyát (ez a no communication theorem). A fölény (amiről pontosan azért nem tudni, mekkora, pl. ha P=NP, akkor nem is nagyon van) alapvetően abból jön, hogy n biten egyszerre egy műveletet lehet végezni, n qubiten meg 2^n-t (illetve egy műveletet, de mind a 2^n lehetséges bemenetre). Azokban a szerencsés esetekben, amikor a 2^n kimenet között lehetséges valamilyen konstruktív interferenciát teremteni és ezáltal információt nyerni ki, a kvantumszámítógép rá tud verni a hagyományosra.<br />
<br />
A gyakorlati jelentősége kisebb, de elvben szvsz még érdekesebb az interakciómentes mérés, aminek klasszikus megfelelője egyáltalán nincsen.
https://nanotechnologia.blog.hu/2009/07/23/abakusz_nagyfiuknak_a_kvantumszamitogep_i/full_commentlist/1#c7275059
Válasz erre: Abakusz nagyfiúknak - a kvantumszámítógép 1.
2009-10-05T20:24:09+02:00
2009-10-05T20:24:09+02:00
wuang
http://blog.hu/user/334934
Na meg a blog.hu-t se hagyjuk cserben.
https://nanotechnologia.blog.hu/2009/07/23/abakusz_nagyfiuknak_a_kvantumszamitogep_i/full_commentlist/1#c7275054
Válasz erre: Abakusz nagyfiúknak - a kvantumszámítógép 1.
2009-10-05T20:23:36+02:00
2009-10-05T20:23:36+02:00
wuang
http://blog.hu/user/334934
Szerintem felesleges átköltözni a fórumra. Itt legalább te vagy a főnök. ,-)
https://nanotechnologia.blog.hu/2009/07/23/abakusz_nagyfiuknak_a_kvantumszamitogep_i/full_commentlist/1#c7274967
Válasz erre: Abakusz nagyfiúknak - a kvantumszámítógép 1.
2009-10-05T20:14:33+02:00
2009-10-05T20:14:33+02:00
wuang
http://blog.hu/user/334934
Tehát a hullámfüggvény egyetlen fotonnál is lehet energiasűrűséget adó hullám és valószínűségsűrűség leírása egyszerre.<br />
Csak éppen ekkor az energiasűrűség a negatív energiájú kimutathatatlan Dirac tengerre vonatkozik.
https://nanotechnologia.blog.hu/2009/07/23/abakusz_nagyfiuknak_a_kvantumszamitogep_i/full_commentlist/1#c7274925
Válasz erre: Abakusz nagyfiúknak - a kvantumszámítógép 1.
2009-10-05T20:11:25+02:00
2009-10-05T20:11:25+02:00
wuang
http://blog.hu/user/334934
Igen, az "én"(nem az enyém) egyik értelmezésem az EPR-re lokális reális és félig visszafele kauzális.<br />
Mivel szerintem az idődimenzió nem egy újabb térdimenzió, emiatt ez az értelmezés számomra nem elfogadható. Nem hiszek a visszafele kauzitásban. Ami miatt számításba veszem, az az a tény, hogy matematikailag helyes.<br />
<br />
Nem tudok olyan kisérletről, amivel el lehetne ezt dönteni. Talán egy időutazás? xd<br />
Csak vicceltem, bár az elég meggyőző lenne.
https://nanotechnologia.blog.hu/2009/07/23/abakusz_nagyfiuknak_a_kvantumszamitogep_i/full_commentlist/1#c7274866
Válasz erre: Abakusz nagyfiúknak - a kvantumszámítógép 1.
2009-10-05T20:05:15+02:00
2009-10-05T20:05:15+02:00
wuang
http://blog.hu/user/334934
Igen, az utolsó video 83 percében jön a hullámelméletes kérdés. <br />
Mindkét válasza benne van a mai fizika könyvsorozatban is. Ahogy mondja és ahogy én is írtam már a fórumon, a pályaintegrálos módszer matematikailag teljezen megegyezik a fény Maxwell féle hullám leírásával. <br />
Ahogy a könyvben is írta, az energiasűrűség és a valószínűség sűrűség csak csak nagy fotonszámnál egyezik fizikailag is. A fény intenzitása egyetlen fotonnál a megtalálási valószínűség és nem energiasűrűség. <br />
Nagy fotonszámnál viszont megegyezik az energiasűrűséggel. Nyilván, a kvantummechanika sokrészecskés határesete a klasszikus fizika. Ez az igazi külömbség.<br />
De mint írtam, nincs olyan, hogy egyetlen foton. xd, Egyszerű.<br />
A második kifogás pedig az, amit nemrég ide írtam. A hullámfüggvény nem egy terjedő hullámot ír le, hiszen pl az EPR csatolt pároknál egyetlen függvény két térben és időben egymástól távoli részecskét is leírhat. De mint megmutattam, ez egy egyszerűsítés. Ettől még lehet(kell lennie) terjedő hullámoknak.
https://nanotechnologia.blog.hu/2009/07/23/abakusz_nagyfiuknak_a_kvantumszamitogep_i/full_commentlist/1#c7274272
Válasz erre: Abakusz nagyfiúknak - a kvantumszámítógép 1.
2009-10-05T19:03:12+02:00
2009-10-05T19:03:12+02:00
AttoFemto
http://blog.hu/user/134765
<a href="http://nanotechnologia.blog.hu/2009/07/23/abakusz_nagyfiuknak_a_kvantumszamitogep_i?fullcommentlist=1#c7273715" class="reply_nick_334934" onclick="javascript:if ( typeof followCommentReply != 'undefined' ) return followCommentReply( 7273715 );">@wuang</a>: Az utolsó kommenteddel csak egyetérteni tudok: a kvantummechanika azért tűnik furcsának, mert nem érintkezik a hétköznapi tapasztalatainkkal. De nem érthetetlen. Ami a többit illeti:<br />
<br />
Az EPR paradoxon abból ered, hogy olyan elméletet keresünk, ami lokálisan reális, kauzális és teljes. A paradoxon feloldásához több út is vezet, attól függően, hogy mit vagyunk hajlandóak feladni a fenti három feltételből. A te értelmezésed szerint egy időben visszafelé haladó foton hozza létre a kapcsolatot a két részrendszer között, ebből nekem úgy tűnik, hogy te a kauzalitás átértelmezésével oldod fel a paradoxont. Tudsz esetleg olyan kísérletet, ami különbséget tesz a különböző értelmezések között?<br />
<br />
Ami a többi észrevételedet illeti, mind a hullámmechanikai értelmezés különböző következményeit látszanak taglalni. Sokszor hivatkozol Feynmanra: az ő egyik előadásában, egy kérdésre válaszolva taglalta a hullámmechanika és a kvantumelektrodinamika közötti azonosságokat és különbségeket. Valamelyik videó végén szerepel ez, az alábbi lapon láthatók közül:<br />
<a rel="nofollow" href="http://vega.org.uk/video/subseries/8">vega.org.uk/video/subseries/8</a><br />
<br />
És egy kérés: folytathatnánk a prohardveres fórumon? Úgy tűnik, hogy egyre inkább a kvantummechanika filozófiai-értelmezési problémáit taglalod, ne riasszuk el ezzel a laikusokat (akiknek a blogot szántam).
https://nanotechnologia.blog.hu/2009/07/23/abakusz_nagyfiuknak_a_kvantumszamitogep_i/full_commentlist/1#c7273715
Válasz erre: Abakusz nagyfiúknak - a kvantumszámítógép 1.
2009-10-05T18:03:33+02:00
2009-10-05T18:03:33+02:00
wuang
http://blog.hu/user/334934
Következtetés:a kvantummechanika igaz. <br />
Misztikus? Persze. <br />
Megérthetetlen? Nem. ,-)<br />
Ahogy a relativitás is megérthető józan paraszti ésszel.<br />
Persze amiket írtam elég végigolvasni, nemhogy megérteni. Sajnos a szavakkal nem bánok úgy mint a számokkal.
https://nanotechnologia.blog.hu/2009/07/23/abakusz_nagyfiuknak_a_kvantumszamitogep_i/full_commentlist/1#c7273641
Válasz erre: Abakusz nagyfiúknak - a kvantumszámítógép 1.
2009-10-05T17:56:09+02:00
2009-10-05T17:56:09+02:00
wuang
http://blog.hu/user/334934
<a href="http://nanotechnologia.blog.hu/2009/07/23/abakusz_nagyfiuknak_a_kvantumszamitogep_i?fullcommentlist=1#c7273560" class="reply_nick_334934" onclick="javascript:if ( typeof followCommentReply != 'undefined' ) return followCommentReply( 7273560 );">@wuang</a>: Pedig ott két foton indul egy forrásból különböző irányban levő polarizátorokhoz.<br />
Az egyfotonos esetben miután a foton átment az első polarizátoron, beáll a polarizációs iránya annak megfelelően és úgy megy át a másikon.<br />
<br />
Az EPR pároknál pont ez okozza azt a látszatot, mintha az egyik foton tudná, hogy a másik milyen állású polarizátoron ment át. A Bell egyenlőtlenség erre vonatkozik. A Bell egyenlőtlenség a klasszikus esetekben megismert eloszlásokra vonatkozik. Nem számol az időben visszafele haladó jelekkel. Emiatt sérül. (Az időben visszafele haladó fotonnál rejtett paraméter van, hiszen klasszikusan modelleztem)<br />
Egy fontos apró részlet, hogy ha feltételezem, hogy mindkét foton ismeri a másik polarizátorának az állását, akkor nem jó eredmény jön ki. Csak is akkor egyezik az eredmény a kisérlettel, ha csak az egyik fotonról feltételezem ezt.
https://nanotechnologia.blog.hu/2009/07/23/abakusz_nagyfiuknak_a_kvantumszamitogep_i/full_commentlist/1#c7273560
Válasz erre: Abakusz nagyfiúknak - a kvantumszámítógép 1.
2009-10-05T17:46:36+02:00
2009-10-05T17:46:36+02:00
wuang
http://blog.hu/user/334934
A hivatalos megfogalmazás úgy szól, hogy a foton önmagával interferál. <br />
Nyilván a negatív energiájú Dirac tenger nem kimutatható, tehát a mondat igaz. Bár elhalgatja a lényeget, hogy az az egy szem foton csak egy lyuk a fotonokhoz rendelhető Dirac tengerben. Ami egy sokaság, így természetesen rezeghet, és lehet több állapotban, több helyen. Átmehet mindkét résen, sőt akármennyi résen átmehet. Nincs ebben semmi érthetetlen, ha az ember minden részletet ismer.<br />
A kvantumvilág minsztikus számunkra, de megérthető. Ahogyan az EPR csatolt fotonok is megérthetőek klasszikus szemlélettel. Csak egyetlen dolgot kell feltételezni, hogy az egyik foton antifoton, és visszafele megy az időben.<br />
<br />
Ekkor az egész kisérlet leegyszerűsödik. Ugyan az az eset fog fennállni, amikor egyetlen foton megy át két egymásután elhelyezett polarizátoron. <br />
Ezt a helyzetet a 1/2 cos2 szögkülömbség képlet írja le. Nyilván az első polarizátor alapból megfelezi a fotonokat. Ha a második ugyanolyan szögben áll, mint az első, akkor a fotonok 50% megy át. mivel cos2 0 az 1. Ha merőleges az elsőre, akkor 0%, <br />
És milyen érdekes, az Alain Aspect EPR kisérletet is ez a képlet írja le.<br />
<br />
gugli: alain aspect bell theorem<br />
<a rel="nofollow" href="http://209.85.129.132/search?q=cache:n6LEKMs3zZcJ:arxiv.org/pdf/quant-ph/0402001+alain+aspect+theoreme&cd=2&hl=hu&ct=clnk&gl=hu">209.85.129.132/search?q=cache:n6LEKMs3zZcJ:arxiv.org/pdf/quant-ph/0402001+alain+aspect+theoreme&cd=2&hl=hu&ct=clnk&gl=hu</a><br />
5/45 (8) képlet
https://nanotechnologia.blog.hu/2009/07/23/abakusz_nagyfiuknak_a_kvantumszamitogep_i/full_commentlist/1#c7273401
Válasz erre: Abakusz nagyfiúknak - a kvantumszámítógép 1.
2009-10-05T17:24:16+02:00
2009-10-05T17:24:16+02:00
wuang
http://blog.hu/user/334934
Vissztérve a macskára. <br />
Annyiban helyes az érvelés a macsekkal kapcsolatban, hogy felírható rá egy 2 dimenziós Hilbert tér, ahol a bázisállapotai az élő és a halott állapota. Egy konkrét kisérletnél, ahol mondjuk ismert a felezési ideje a rádióaktív anyagnak, meg is határozható, hogy milyen valószínűséggel fogjuk a macskát élve találni, és holtan. Ha a kisérletet többször végrehatjuk, akkor a valószínűség szerint fog alakulni TÖBB macskánál az, amit a QM megjósolt.<br />
És itt jön az igazi külömbség a macska és a foton közt. Az, hogy a macska élő vagy holt, jól megkülönböztethető. Márpedig jól megkülönböztethető állapotok nem interferálnak. A macska nincs és nem is lehet kevert állapotban. (bár ez a legtöbb embernek nyilvánvaló xd) <br />
Interferálni csak és kizárólag olyan állapotok tudnak, melyek megkülönböztethetetlenek. Ez pédául az az eset, amikor a foton több útvonalon is el tud jutni egy pontba. Ekkor interferencia jön létre. Mint ismert, ekkor nem a valószínűségeket kell összeadni, hanem az amplitudókat.
https://nanotechnologia.blog.hu/2009/07/23/abakusz_nagyfiuknak_a_kvantumszamitogep_i/full_commentlist/1#c7268120
Válasz erre: Abakusz nagyfiúknak - a kvantumszámítógép 1.
2009-10-05T09:04:57+02:00
2009-10-05T09:04:57+02:00
AttoFemto
http://blog.hu/user/134765
<a href="http://nanotechnologia.blog.hu/2009/07/23/abakusz_nagyfiuknak_a_kvantumszamitogep_i?fullcommentlist=1#c7267826" class="reply_nick_334934" onclick="javascript:if ( typeof followCommentReply != 'undefined' ) return followCommentReply( 7267826 );">@wuang</a>: Huhh, te aztán gyors vagy! Most kell egy kicsit dolgoznom is, de délután alaposan átolvasom, amiket írtál.
https://nanotechnologia.blog.hu/2009/07/23/abakusz_nagyfiuknak_a_kvantumszamitogep_i/full_commentlist/1#c7267826
Válasz erre: Abakusz nagyfiúknak - a kvantumszámítógép 1.
2009-10-05T07:56:43+02:00
2009-10-05T07:56:43+02:00
wuang
http://blog.hu/user/334934
A hullámfüggvény komplex. A komplex szám geometriai reprezentációban egy 2d-s vektor.<br />
A külömbség annyi, hogy itt a tér nem csak két dimenziós lehet, nem csak két bázisállapot lehet (x és y) hanem akármennyi. Ez a Hilbert tér.<br />
A 2 dimenziós eset a spin leírására alkalmas. Példul az elektronnak lehet up vagy down a spinje. Az up állapot lehet az x, a down az y tengely. Ezt a két állapotot kaphatjuk a méréskor, Ha a vektor a két állapot közt áll 45 fokban, akkor mindkét komponens '~0.7 aminek a négyzete 0.5. Ez annyit jelent, hogy az up és a down állapot is 50 % esélyel jelenhet meg.<br />
<br />
Ennyi a fizikai tartalma a hullámfügvénynek. Ezért mondják, hogy ez nem valódi hullám.<br />
<br />
Ennek ellenére, mint a fórumon is írtam, és ahogy Scrödinger is mondotta, kell lennie valós hullámoknak, mert gondolathullámok nem interferálnak. Ezek a Dirac tenger hullámai. Vagy nevezhetem bránok hullámainak is. A kettő ugyan az. Ez a mi vákumunk.
https://nanotechnologia.blog.hu/2009/07/23/abakusz_nagyfiuknak_a_kvantumszamitogep_i/full_commentlist/1#c7267800
Válasz erre: Abakusz nagyfiúknak - a kvantumszámítógép 1.
2009-10-05T07:47:54+02:00
2009-10-05T07:47:54+02:00
wuang
http://blog.hu/user/334934
A kvantummechanika mindig egyszerűsítést használ. Képzeld el, ha 1000000 atomra kell kiszámolni az elektron hollétét. Ez lehetne úgy is végrehajtani, hogy figyelembe vennénk mindegyik atom elektromos és mágneses terét. Lehetetlen felada. Ehelyett a kvantummechanika azt mondja, hogy ha a rendszer energiaja ekkora, akkor annak a valószínűsége, hogy az elektron átugrik az egyik atomról a másikra ekkora. Felírja az 1000000 dimenziós Hilbert teret. és az energiától függően megforgat egy vektort. Ez a hullámfüggvény. Minél nagyobb az energia, annál gyorsabban forog a vektor. Nyilván, annál nagyobb valószínűséggel ugrik át az elektron az egyik atomról a másikra.Valahol majd az idő függvényében megáll a vektor. Vagy ezt a megállást definiálhatja egy mérőeszköz poziciója vagy egyéb tulajdonsága.<br />
Ez az a pillanat, amikor összeomlik a hullámfüggvény. A megállt vektornak minden bázisállapotra adódik valamekkora komponense. Ennek a négyzete adja, hogy mekkora valószínűséggel jelenik meg a mérésnél az adott állapot.
https://nanotechnologia.blog.hu/2009/07/23/abakusz_nagyfiuknak_a_kvantumszamitogep_i/full_commentlist/1#c7267746
Válasz erre: Abakusz nagyfiúknak - a kvantumszámítógép 1.
2009-10-05T07:27:57+02:00
2009-10-05T07:27:57+02:00
wuang
http://blog.hu/user/334934
nem tudom hogy kerested, de akad magyar leírás.<br />
gugli bell egyenlotlenseg<br />
<br />
Habár ez olyan téma, mint a speciális relativitás. Igazából csak számolással lehet megérteni. <br />
Az EPR csatolt kvantumrendszerekre igazából két megoldás van. Az egyik, hogy a csatolt rendszer tagjai tér és időtől függetlenül állandó kapcsolatban állnak. Ez ellenkezik a relativitás elméletével, hiszen véglenel "sebességű" a kapcsolat.<br />
A másik megoldásnál nincs fénysebesség feletti kapcsolat. De ehhez az egyik fotonnak időben visszafele kell mennie.<br />
Ezzel csak az a baj, hogy abszurdul hangzik. De matematikailag minkettő egyformán írható le.<br />
<br />
Igazából ez nem újdonság, Feynmanék ezt már rég kitalálták.<br />
<a rel="nofollow" href="http://nobelprize.org/nobel_prizes/physics/laureates/1965/feynman-lecture.html">nobelprize.org/nobel_prizes/physics/laureates/1965/feynman-lecture.html</a>
https://nanotechnologia.blog.hu/2009/07/23/abakusz_nagyfiuknak_a_kvantumszamitogep_i/full_commentlist/1#c7267729
Válasz erre: Abakusz nagyfiúknak - a kvantumszámítógép 1.
2009-10-05T07:19:13+02:00
2009-10-05T07:19:13+02:00
wuang
http://blog.hu/user/334934
<a href="http://nanotechnologia.blog.hu/2009/07/23/abakusz_nagyfiuknak_a_kvantumszamitogep_i?fullcommentlist=1#c7262179" class="reply_nick_134765" onclick="javascript:if ( typeof followCommentReply != 'undefined' ) return followCommentReply( 7262179 );">@AttoFemto</a>: Talán jobban érted, ha kifordítom az 1000 atomos példát. Most legyenek ezek az atomok egy félvezető atomjai. Ne egy elektront legyen ,hanem egy elektron hiány. Minden atom körül van elektron, de egynél hiányzik. Ez a hiány képes mozogni, hiszen a helyére ugrik egy idő után valamelyik szomszédjának az elektronja. Ez a szomszéd lehet egy távolabbi is. Ezt a mozgást egy kollektiv, az egész rácsra felírható valószínűségsűrűség hullámzás írja le. <br />
Ha ezt a kristályt csatolom a környezetéhez (Quantum_decoherence) akkor ez annyit jelent, hogy egy konkrét atomjára egy plusz elektront rakok. Igazából még az sem számít, hogy az elektronhiány, a lyuk valójában pont ott van abban a pillanatban, vagy kicsit arrébb. Csatoltam a környezethez a kvantumrendszert, ezáltal meghatározott állapotba kényszerítettem.<br />
<br />
Nyilván a kristályban ezután egy rendeződés fog lezajlani, lecsillapodik az egész rendszer. De ez már nem tartozik az én megfigyelési procedúrámhoz.<br />
<br />
A leírási mód egy közelítés volt. Hiszen nem foglalkoztam egy csomó dologgal. Nem vettem figyelembe, hogy közben valamelyik elektron éppen úton volt két atom közt, satöbbi.<br />
<br />
Ezt igazán Feynman tudja jól előadni. Nem tudom ismered a Mai Fizika sorozatot. Ha nem, ajánlom, nagyon jó alap a kvantumfizikához. <br />
<a rel="nofollow" href="http://en.wikipedia.org/wiki/The_Feynman_Lectures_on_Physics">en.wikipedia.org/wiki/The_Feynman_Lectures_on_Physics</a>
https://nanotechnologia.blog.hu/2009/07/23/abakusz_nagyfiuknak_a_kvantumszamitogep_i/full_commentlist/1#c7264560
Válasz erre: Abakusz nagyfiúknak - a kvantumszámítógép 1.
2009-10-04T18:47:32+02:00
2009-10-04T18:47:32+02:00
wuang
http://blog.hu/user/334934
<a href="http://nanotechnologia.blog.hu/2009/07/23/abakusz_nagyfiuknak_a_kvantumszamitogep_i?fullcommentlist=1#c7262179" class="reply_nick_134765" onclick="javascript:if ( typeof followCommentReply != 'undefined' ) return followCommentReply( 7262179 );">@AttoFemto</a>: Először is kösz, hogy válaszoltál. Te vagy eddig az egyetlen. ,-)<br />
<br />
Most épp nem tudok érdemben válaszolni, mert hulla fáradt vagyok. De majd fogok. <br />
Addig is hexagon néven amit írtam a fent megadott linken, ha gondolod, olvasgathatod. Az EPR kisérletről is írtam néhány gondolatot ott.
https://nanotechnologia.blog.hu/2009/07/23/abakusz_nagyfiuknak_a_kvantumszamitogep_i/full_commentlist/1#c7262179
Válasz erre: Abakusz nagyfiúknak - a kvantumszámítógép 1.
2009-10-04T11:37:00+02:00
2009-10-04T11:37:00+02:00
AttoFemto
http://blog.hu/user/134765
<a href="http://nanotechnologia.blog.hu/2009/07/23/abakusz_nagyfiuknak_a_kvantumszamitogep_i?fullcommentlist=1#c7261737" class="reply_nick_334934" onclick="javascript:if ( typeof followCommentReply != 'undefined' ) return followCommentReply( 7261737 );">@wuang</a>: Abban igazad van, hogy a kvantummechanikai mérés részletes leírása komplikált probléma. Amennyire én tudom, csak disszipációt tartalmazó effektív modellekben sikerült ilyesmit végigszámolni.<br />
<br />
Amit az 1000 atom körüli elektronról írsz, abban egyszerűen csak megkerülöd a problémát: azt írod, hogy "Annak a bázisállapotnak a megjelenése a legvalószínűbb, amihez ez a vektor a legközelebb fog megállni." A lényeg éppen ez a "megállás": hogyan "áll meg"? Ha a mérőberendezést is a Schrödinger-egyenlet<br />
"hajtja", akkor miért "állna meg" egyáltalán? A kvantummechanikai mérés egy olyan folyamat, amit a Schrödinger-egyenlet nem ír le. Erre találták ki a hullámfüggvény összeomlásának (az egyik vagy másik<br />
állapotba való "beugrásnak") az ideáját. (ld. pl. <a rel="nofollow" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Measurement_in_quantum_mechanics#von_Neumann_measurement_scheme">en.wikipedia.org/wiki/Measurement_in_quantum_mechanics#von_Neumann_measurement_scheme</a> )<br />
<br />
Van egy másik vonatkozása is a dolognak, és én inkább erre próbáltam utalni a posztban, ez pedig nem más, mint az ún. Einstein-Podolski-Rosen paradoxon és a Bell egyenlőtlenségek problémája. Ld. A. Einstein, B. Podolsky and N. Rosen, Phys. Rev. 47, 777 (1935)., esetleg még <a rel="nofollow" href="http://hu.wikipedia.org/wiki/EPR-paradoxon">hu.wikipedia.org/wiki/EPR-paradoxon</a> . A Bell-egyenlőtlenségekről nem találtam magyar leírást, de az angol nyelvű wikipedia egész korrekt:<br />
<a rel="nofollow" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Bell_inequality">en.wikipedia.org/wiki/Bell_inequality</a><br />
<a rel="nofollow" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Bell_test_experiments">en.wikipedia.org/wiki/Bell_test_experiments</a><br />
<br />
A kommented gondolatmenete (pl. "A kvantummechanika egy egyszerűsített modell.") egy kicsit emlékeztet az ún. rejtett paraméterek (ld. pl. <a rel="nofollow" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Local_hidden_variable_theory">en.wikipedia.org/wiki/Local_hidden_variable_theory</a> ) elméletére. Ennek az elméletnek azonban ellentmondanak a fent hivatkozott, Bell-egyenlőtlenséget tesztelő kísérletek.
https://nanotechnologia.blog.hu/2009/07/23/abakusz_nagyfiuknak_a_kvantumszamitogep_i/full_commentlist/1#c7261737
Válasz erre: Abakusz nagyfiúknak - a kvantumszámítógép 1.
2009-10-04T10:12:25+02:00
2009-10-04T10:12:25+02:00
wuang
http://blog.hu/user/334934
"Mikor kinyitom a dobozt, és rápillantok (mérést végzek), akkor „ugrik” véletlenszerűen egyik vagy másik állapotba. Na, ez marhaság - mondta Schrödinger, tudniillik ő pont a gondolatmenet abszurd voltára igyekezett ezzel az extrém pédával rávilágítani. Macskával marhaság — a mikrovilág objektumaival sziklaszilárd kísérleti tény. Mert a mikrovilágban lehet olyan dobozt találni, aminek a felnyitását természettörvény tiltja. De ez egy másik történet lenne."<br />
<br />
Nos, a kvantummechanika Schrödinger egyenleteire épül, szerintem jobban értette miről beszél, mint akik csak alkalmazzák az egyenleteit.<br />
A kvantummechanika egy egyszerűsített modell. Vannak bázisállapotok, amik a kisérlet lehetséges kimeneti állapotai. Teszemazt egy elektront vizsgálunk 1000 atom körül. Nyilván a kisérlet végén csak egy atom körül fogjuk megtalálni. A Hilbert tér ekkor 1000 dimenziós, ahol minden atomhoz az elektron egyik bázisállapota rendelhető. <br />
A leírás egy egyszerűsítés. Arra vagyunk kiváncsiak, hogy melyik atom körül fogjuk megtalálni az elektron, ami miatt a közbenső állapotokat kihagyjuk. Ez nem azt jelenti, hogy az elektron nem lehet éppen útba az egyik atomtól a másikig. Nyilván valahogy át kell mennie. Ezt a mozgást hullámfüggvény változása írja le. A hullámfüggvény egy forgó vektornak feleltethető meg. Minél nagyobb az energiája a rendszernek, annál gyorsabban forog a vektor. Ez a komplex számok geometriai modellje, <br />
Annak a bázisállapotnak a megjelenése a legvalószínűbb, amihez ez a vektor a legközelebb fog megállni.<br />
Az a "sziklaszilárd kisérleti tény" nem egészen úgy van, ahogy azt gondolod.
https://nanotechnologia.blog.hu/2009/08/28/nanokezben_nanofegyver_a_nanoke_a_vilag/full_commentlist/1#c6976056
Válasz erre: Nanokézben nanofegyver - a nanóké a világ!
2009-09-04T14:34:23+02:00
2009-09-04T14:34:23+02:00
AttoFemto
http://blog.hu/user/134765
<a href="http://nanotechnologia.blog.hu/2009/08/28/nanokezben_nanofegyver_a_nanoke_a_vilag?fullcommentlist=1#c6975462" class="reply_nick_37049" onclick="javascript:if ( typeof followCommentReply != 'undefined' ) return followCommentReply( 6975462 );">@Bandee</a>: Üdv! Köszönöm a gratulációt! Komolyan én sem tartok az önreprodukáló nanorobotoktól, csak szerettem volna egy provokatív posztot, ami kommentelésre hergeli az olvasókat. És mellesleg rámutatni, hogy a nanotech a katonáknak is többet ígér a lovagi páncél 21. századi megfelelőjénél.
https://nanotechnologia.blog.hu/2009/08/28/nanokezben_nanofegyver_a_nanoke_a_vilag/full_commentlist/1#c6975462
Válasz erre: Nanokézben nanofegyver - a nanóké a világ!
2009-09-04T13:53:29+02:00
2009-09-04T13:53:29+02:00
Bandee
http://blog.hu/user/37049
Az önreprodujáló nanoszerkezetek még ma is a science-fiction részét képzik. Komoly evolúciókutatók vizsgálják az önreprodukciót magát és még mindig rengeteg a kérdés, én tehát nem tartanék a katonai alkalmazású nanorobotok önreprodukciójától. Ráadásul nemzetközi egyezmények sem tennék lehetővé ezért fejlett országok ilyeneket nem fejlesztenének. A hadseregek anyagi támogatása a nanotechnológiában pedig elősegíti a polgári, egésségügyi nanotechnológiák fejlődését is.<br />
(Jó a poszt! Grat!)
https://nanotechnologia.blog.hu/2009/07/23/abakusz_nagyfiuknak_a_kvantumszamitogep_i/full_commentlist/1#c6580058
Válasz erre: Abakusz nagyfiúknak - a kvantumszámítógép 1.
2009-07-24T12:48:10+02:00
2009-07-24T12:48:10+02:00
AttoFemto
http://blog.hu/user/134765
<a href="http://nanotechnologia.blog.hu/2009/07/23/abakusz_nagyfiuknak_a_kvantumszamitogep_i?fullcommentlist=1#c6577320" class="reply_nick_25436" onclick="javascript:if ( typeof followCommentReply != 'undefined' ) return followCommentReply( 6577320 );">@Gabtsee</a>: Köszönöm a visszajelzést! A kocsmai eszmefuttatások nagyon fontosak, úgyhogy sok sikert kívánok hozzá! Ha valami világmegváltó ötletetek támad, mindenképp kommenteld ide!
https://nanotechnologia.blog.hu/2009/07/23/abakusz_nagyfiuknak_a_kvantumszamitogep_i/full_commentlist/1#c6577320
Válasz erre: Abakusz nagyfiúknak - a kvantumszámítógép 1.
2009-07-24T10:20:05+02:00
2009-07-24T10:20:05+02:00
Gab007
http://blog.hu/user/25436
Jóó írások! Mindig érdekelt a fizika, de mivel a másodfokú egyenlet megoldásánál bonyolultabb képletek számomra már valamilyen távol-keleti karakterkészletet jelentenek, sok mindent nem bírok felfogni ezen a szinten.<br />
Úgyhogy alig várom, hogy egy kocsmai beszélgetés közben a frissen szerzett nanotechnológia tudásommal villoghassak! :))
https://nanotechnologia.blog.hu/2009/06/20/mi_a_mano_az_a_nano/full_commentlist/1#c6260063
Válasz erre: Mi a manó az a nano?
2009-06-21T21:53:55+02:00
2009-06-21T21:53:55+02:00
AttoFemto
http://blog.hu/user/134765
<a href="http://nanotechnologia.blog.hu/2009/06/20/mi_a_mano_az_a_nano?fullcommentlist=1#c6259492" class="reply_nick_134189" onclick="javascript:if ( typeof followCommentReply != 'undefined' ) return followCommentReply( 6259492 );">@szomszédsrác</a>: Köszönöm! Folytatás folyamatban :)
https://nanotechnologia.blog.hu/2009/06/20/mi_a_mano_az_a_nano/full_commentlist/1#c6259492
Válasz erre: Mi a manó az a nano?
2009-06-21T20:56:53+02:00
2009-06-21T20:56:53+02:00
szomszédsrác
http://blog.hu/user/134189
grat a bloghoz :) várom a folytatást